A belpolitikai válság kellős közepén kellene megállapodnia Angela Merkelnek Orbán Viktorral arról, mi legyen a Magyarországon regisztrált menedékkérők visszafogadásával. Orbán már szerdán kijelentette, hogy "nem fogadunk vissza senkit". A hvg.hu által megkérdezett elemzők szerint kétséges, hogy Merkel keményen fel tudna lépni Orbán ellen, kényszerítő eszköz pedig nincs a kezében.
Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy politikai választást nyerni álhírek nélkül gyakorlatilag lehetetlen, ezért várhatóan egyre több ilyen ömlik majd ránk, minden oldalról – állítja Krekó Péter, akinek nemrég jelent meg a könyve a témában. Szerinte a hagyományos, presztízzsel rendelkező médiumokat, újságírókat egyre inkább ignorálni fogják, a törzsi logika fogja uralni a nyilvánosságot.
A Political Capital ügyvezető igazgatója, Krekó Péter azt mondja, az Orbán-rendszer logikájában, mentalitásában, céljaiban jóval közelebb áll akár az orosz, akár a török kormányhoz, mint a nyugat-európai kabinetekhez.
Az alternatíva hiánya tartja hatalomban az Orbán-kormányt, a miniszterelnök lefutottnak tartja a jövő évi választást is, így már távolabbra tekint – mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter politikai elemző.
A Reuters hírügynökség szerint Orbán Viktor szerdai kvótanépszavazási bejelentése a folytatása a menekültválságban használt durva menekültellenes retorikájának.
Merre tart a magyar politika? A bal- vagy a jobboldalon jelenhetnek meg új szereplők, előállhat-e egy magyar Beppe Grillo vagy Janusz Palikot? Több vagy kevesebb populizmusra van igény? Lehet az LMP-ből középpárt? A hvg.hu a rendszerkritikus ellenzéki pártok lehetőségeiről kérdezett a parlamenten kívüli politizálásban jártas szakértőket.
Rendszerszintű kockázatot jelent Magyarországon a közbizalom egyre süllyedő szintje, amihez nagyban hozzájárul, hogy a két politikai oldal is egyre vadabb összeesküvés-elméleteket gyárt a másikról – mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, annak kapcsán, hogy egy nemrég készített felmérésből kiderült, a magyarok 42 százaléka úgy gondolja, „háttérhatalmak” irányítanak Magyarországon.
„Civil megfigyelőket” küldene a Jobbik járőrözni Tiszavasváriba, a vasárnapi választások idejére, mivel azt állítják, tudomásuk van róla, hogy ellenfeleik „választási csalásra készülnek”. Választási szakértő szerint a feltűnő járőrözés kimerítheti a kampánycsend-sértés fogalmát, de a Jobbiknak talán pont ez lehet a célja.
„Puha populizmussal”, nyilvános vitával és a szélsőséges propaganda nevetségessé tételével is lehet harcolni a szélsőjobboldal ellen, bár nincs minden országban alkalmazható sikerrecept – állítják a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján részt vevő elemzők. A rendezvényt felvezető Krekó Péter szerint a szélsőséges jelenségek betiltása nem jelent megoldást, ahogy a máig szinte zavartalanul működő Magyar Gárda esete is mutatja.
Nagyot nyerhet, de nagyot is bukhat a Fidesz az egy hete bejelentett munkahelyvédelmi akciótervével, aminek a negatív vagy pozitív hatásai éppen a választások előtt mutatkoznak majd meg. A kormány annak ellenére rizikózik, hogy a hasonlóan hazárdjátékra épülő egykulcsos adóval már befürödtek.
Az, hogy a köztársasági elnök „nem távozik nagy sebességgel”, mind az államfői intézmény, mind az őt jelölők megítélését rontja – mondta Lakner Zoltán politológus a hvg.hu-nak. Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója szerint ugyanakkor érthető a megfontoltság, mert egy távozó politikus utolsó beszédére mindenki emlékezni fog, azt jól elő kell készíteni.
Bár a Jobbik Facebook-követői részt vesznek a demokratikus választásokon, valójában elégedetlenek és kiábrándultak az intézményrendszerből – derül ki abból a kutatásból, amit a brit Demos UK készített. A felmérés eredményei kísértetiesen rímelnek Vona Gábor hétvégi kijelentésére, miszerint a Jobbik nem tekinti magát demokrata szervezetnek. Úgy tűnik, a népszerűsége csúcsán lévő Jobbik fél attól, hogy a szabadságharcos retorikát hangoztató Fidesz esetleg elszívja szavazóit.
Hamarosan valódi intézkedésekre, komoly megszorításokra vagy kiadáscsökkentésre lesz szükség, a szerdai kormányfői bejelentés csak rövid ideig elég a piacnak. Politikai elemzőket kérdeztünk Orbán Viktor bejelentéséről.
A Fidesz népszerűségének esése tíz éves mélypontját érte el. Miért alakult így és milyen következményei lehetnek ennek?
Az alkotmányozás csak egy része annak az intézmény-átalakítási folyamatnak, amelyet a Fidesz-KDNP a kormányra kerülése után nyomban megkezdett. Ám a játszmának még nincs vége. Az új alkotmány több kétharmados törvénynek is megágyaz, s ha ezeket sikerül az alaptörvényhez hasonló gyorsasággal elfogadtatni, akkor az előrehozott választás sincs kizárva – véli Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója.
Nincs nap, hogy ne tennének egymást bíráló kijelentéseket a parlamenti pártok az alkotmányozással kapcsolatban. A tervezett forgatókönyv szerint április 18-án elfogadja a parlament Magyarország új alkotmányát, de nem tudni, hogy melyik párt kovácsol majd a most zajló folyamatokból politikai tőkét: az új alaptörvényt kierőszakoló Fidesz vagy a vitában részt nem vevő ellenzék.
Már a Fidesz sem a régi, az ellenzékben még zárt szervezet egyre többször hangos a belső konfliktusoktól: Matolcsy György kontra Fellegi Tamás, Tarlós István kontra fideszesek, Navracsics Tibor kontra Lázár János. A jövőben az eddiginél is több konfliktus várható, de ez a hvg.hu által megkérdezett politikai elemző szerint nem feltétlenül árt a pártnak.
A Political Capital elemzője Kína európai szerepvállalását elemzi, azoknak a reményeknek és aggodalmaknak a hátterét, amelyek ma jelentősen meghatározzák az EU Kínával szemben követett politikáját.
Szeretjük az összeesküvés-elméleteket, mert pszichológiailag kényelmes magyarázatot nyújtanak viszonylag nehezen megmagyarázható eseményekre - egyebek mellett erről is szó esett a Political Capital által szervezett budapesti konferencián, melynek résztvevői az antiszemita összeesküvés-elméleteket vesézték ki, több oldalról.
A Költségvetési Tanács (KT) támadásával értékeli fel a Fidesz magát az intézményt. A piaci szereplők ugyanis éppen azért fogják komolyan venni a testület kritikáit, mert a kormány a tanács radikális átalakításával és büdzséjének csökkentésével válaszolna rájuk – mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Szerinte nem sok jel mutat arra, hogy az átalakított KT sokban befolyásolná majd a kormányzat fiskális politikáját.
